A magyarországi kisebbségi önkormányzatok alakulásának műhelytitkaiba avatott be Konczili Vendel, a mátészalkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatója, egyben a mátészalkai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselője. Elmondta, hogy az Országos Német Kisebbségi Önkormányzatnak 52 tagja van. A tavalyi népszámlálás alkalmával a megyében valamivel több mint ezer németet írtak össze. Konczili elismerte, hogy Magyarországon a kisebbségek körében teljes asszimiláció ment végbe. Elmondra azt is, mit jelent az etnobiznisz. Magyarországon hivatalosan 13 nemzeti kisebbséget tartanak nyilván. Ezek mindegyike alakíthat külön kisebbségi önkormányzatot. Mátészalkán 6 lengyel él, alakult lengyel kisebbségi önkormányzat. Nem kell bizonyítaniuk, hogy ők valóban lengyelek. A szabály szerint ugyanis az tekintendő lengyelnek (németnek, cigánynak stb.), aki annak vallja magát. Tehát ha egy cigány németnek vallja magát, annak fogadják el. A kisebbségi önkormányzat megalakulásához ezenkívül még a következő két feltételt kellett teljesíteniük: legalább öten jelöltették magukat lengyelként, és ezek mindegyike legalább 100 szavazatot kapott. Mi az etnobiznisz? Mátészalkai szinten például ha sikerül valamilyen kisebbségi önkormányzatot alakítani, annak a képviselője bekerül a helyi "nagy" önkormányzatba, amely testület tagjaként, tiszteletdíj gyanánt havi 100 ezer forintot kap. Emellett a megalakult kisebbségi önkormányzatnak minden évben leosztanak 600 ezer forintot az államkasszából, és nekik például Mátészalkán további 1 millió forintot a város. Ezt a pénzt el lehet költeni a német (lengyel stb.) kultúra ápolására, de arra is van lehetőség, hogy a kisebbségi önkormányzatnak leosztott pénzt tiszteletdíj gyanánt elosszák egymás között. És ugyanezt a legközelebbi választásokig, vagyis négy éven át minden évben megismételhetik... Summa summarum, az etnobiznisz lényege: öt szegény ember összeáll, azt mondják például, hogy ők szlovákok, és ezzel fejenként keresnek pár százezer forintot. A magyarországi románok esetében pedig még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a magyarországi cigányság egy része is román ajkú... /Boros Ernő: Mi az etnobiznisz? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./
